A saját testen, a térben és a síkban történő biztos tájékozódás meghatározó szerepet játszik az olvasás- és írástanulás folyamatában, sőt még a matematikai gondolkodás fejlődésében is. Ezért is nagyon fontos, hogy már óvodás kortól foglalkozzunk e területek játékos fejlesztésével. 

(Letölthető játékok a blog végén!)

A testtudat erősítése a testrészek megismerésével, tájékozódás saját testen

 - Először a testrészek beazonosításával, megnevezésével érdemes játszani (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak, karok; majd: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp, köldök, szempilla, szemöldök), hiszen a téri és a síkbeli tájékozódás alapja a biztos testtudat. 

- Következő lépés, amikor már a gyermek maga nevezi meg azt a testrészt, amire a felnőtt (vagy pl. egy kedvenc játékmaci) mutat. Érdemes kezdetben taktilis ingerrel segíteni a szó felidézését (óvatosan megérintjük azt a testrészt, aminek a megnevezését várjuk). Majd következő lépcsőként már csak rámutatunk az adott testrészre. 

 - A bal kéz rögzítésében segítség lehet, ha pl. kisebb mozgás tevékenység után (szökdelés, guggolás) bal kézzel megéreztetjük a gyermek szívdobogását a test bal oldalán. Így a bal kezet szívoldali kéznek nevezhetjük el. Meg is jelölhetjük kezdetben, pl.: szív rajzzal, ékszerrel, szalaggal stb.

- Törekedjünk arra, hogy:

 először csak a bal kéz beazonosításával foglalkozzunk, a bal kezet jelöljük meg, a bal kézhez kapcsolódóan játsszunk, akár egy héten keresztül is. 

Amikor ez már rögzült, akkor érdemes a jobb kéz felismertetésével foglalkozni, hogy ne keveredjenek a megnevezések, legyen idejük ülepedni, rögzülni az új ismereteknek.

- A jobb kéz megjegyzésében a bemutatkozás gyakorlását szoktuk segítségül hívni, így a jobb kezet bemutatkozó kéznek hívhatjuk. Ezeket az elnevezéseket használja a legtöbb tanító, fejlesztőpedagógus is, így nem is sejtjük, hogy szülőként milyen sokat tehetünk az iskolára való felkészítésben, már ezekkel az apró ismeretekkel is.

- A bal-jobb testfél pontos beazonosítását és a saját testen való tájékozódást erősíthetjük, ha azt kérjük pl., hogy:

Érintsd meg a jobb kezeddel a jobb bokádat! Takard le a bal kezeddel a bal szemedet! Fogd meg a bal kezeddel a jobb térdedet! stb.

Ezek a játékok észrevétlenül gyakoroltatják a test középvonalának átlépését, keresztezését is, ami kezdetben szintén nem könnyű feladat.

- A saját test részleteinek ismerete, a testrészek térbeli helyzetének tudatosítása (jobb kéz, bal fül stb.) teszi lehetővé azt, hogy a gyermekek képesek legyenek

a jobb és a bal irányok megkülönböztetésére a térben is,

lehetőleg már iskolakezdés előtt. 

Téri tájékozódás fejlesztése saját testből kiindulva, majd tárgyakhoz viszonyítva

 - Amikor a saját testen már magabiztosan tájékozódik, következhet az irányok térbeli beazonosítása, a saját testéhez képest. Megkérdezhetjük, mit lát a „bal” oldalon, mit a „jobb” oldalon; mit van "fent", ha felfelé néz, mi van "lent", ha lefelé. Mit van "előtte", mi van "mögötte". A "jobbra", "balra", "előre", "hátra" fogalmakat mozgással kísérve erősíthetjük, 

ehhez javasoljuk például a „robotvezető” játékot, amiben robotként lépkedve közlekedik a gyermek a lakásban, utcán, egy irányító segítségével.

Pl.: Lépj előre kettőt! Lépj jobbra hármat! Haladj előre ötöt! Lépj egyet hátra! Lépj előre tízet! stb. (a számlálást is gyakorolva).

A szülők visszajelzései alapján a "robotvezető" játékkal, a kevésbé kedvelt feladatok elvégzésére is könnyebben motiválható egy gyermek (beágyazás, elpakolás, fogmosás, fürdés stb.), ha a megoldásra váró feladat helyszínére pl. "robotvezetve" érkezik. Érdemes kipróbálni…, működik-e. :)

- Ezután következik a térbeli tájékozódásban az a szint, amikor a kiindulópont már nem a saját test, hanem egy tárgy (pl.: egy szék, egy kisautó, egy baba stb.). Ehhez viszonyítva kérjük meg, hogy egy másik játékot, tárgyat, golyókat, korongokat pakoljon, pl. így:

"Tedd a nyuszit a szék mellé!", "Tedd a labdát a szék alá!", "Tedd az autó mögé a golyót!", Tedd a kulcsot az autóra!", "Tedd a baba jobb oldalára a fésűt!" stb.

Eleinte rávezető mondatokkal segíthetjük (... a jobb kezed felőli oldalra tedd, melyik is a jobb kezed?). 

Fontos, hogy mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során, hogy az adott irányok megjelölésére használt egyéb szavakat is megismerje a gyermek, a lehető legtöbb formában. Pl.: 

• "Hová tetted a golyót?" (... fölé, alá, elé, mögé, közé, jobb oldalra, bal oldalra)
• "Hol van golyó?" (fölötte /felette/, alatta, közötte, előtte, mögötte, jobbra, balra)
• "Honnan vetted el a golyót?" (... felől, alól, elől, mögül, közül, jobbról, balról) stb. 

Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, amivel nem csak az irányokat gyakoroltatjuk, hanem az egyes irányok nyelvtanilag helyes kifejezéseit is így rögzítjük.

 - Ki gondolná, hogy ahhoz, hogy megértsük az elvont matematikai fogalmakat, vagy pl. azt, mit jelent  a 25 "előtt", a 7852 "után", a 8 és a 10 "között" stb., először pontosan kell értelmeznünk ezeket az irányt jelölő fogalmakat a saját testünkön, a térben és a síkban is. 

Irányok felismerése a síkban, a balról-jobbra haladás tudatosítása

 - Könnyen beláthatjuk, hogy csak akkor várható el egy gyermektől az irányok pontos felismerése a papírlapon (azaz a síkban), ha a saját testén és a térben már biztonságosan tájékozódik. 

- A síkbeli tájékozódás meghatározó az olvasás- és az írástanulásban, mert nélküle elképzelhetetlen a vonalközben való tájékozódás, és bizonytalan a b-d, p-b, q-p, q-b betűk, a 6-9 számok, vagy akár a 3 és a nagy E betű különbségeinek beazonosítása is. ("Merre néz a b betű pocakja?", "Lefelé vagy felfelé áll a p betű vonala?" stb.) 

- Sokféle, eltérő nehézségű rajzos feladat segíti a síkbeli tájékozódást, óvodás kortól. Elsődleges cél, hogy a gyermek megtanulja, hol a papír bal és jobb oldala, hol a fent és a lent, majd ehhez képes tudja értelmezni azt is, hogy mi van egy képtől jobbra-balra, egy ábra mellett, felett, alatt, között stb.

- A papíron való tájékozódást a Meixner módszer nyomán segíthetjük azzal, ha a "szív" rajzát a lap bal oldalára, a "kéz" rajzát a jobb oldalra rajzoljuk. A későbbiekben majd ezek a jelzések is támogatják annak megtanulását, hogy olvasáskor, íráskor a papíron mindig balról-jobbra haladva tájékozódunk, balról jobbra haladva értelmezzük az ott található információkat.

A téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése, valamint a "balról-jobbra, fentről lefelé" haladási irány tudatosítása az olvasási és írási nehézségek megelőzésének, a diszlexia prevenciónak egyik kulcsfontosságú területe.

"IRÁNYLÉPEGETŐ"

A Tanulásdiagnosztika munkatársai saját készítésű IRÁNYLÉPEGETŐ feladatokkal szeretnének segítséget adni azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik épp a síkbeli tájékozódás fejlesztéséhez keresnek játékokat.

Az óvodás és az iskolás korosztálynak is készítettünk 4-4, fokozatosan nehezedő feladatlapot, az óvodásoknál szimbólumokkal segítve az irányok követését. A nagyobbakat is arra biztatjuk, próbálják ki, és bátran készítsenek maguknak és szüleiknek bonyolultabb alakzatokat is. 

Felhasznált irodalom: Nagyné Réz Ilona: Téri tájékozódás, Bárczi G. TF., 2008.; kép: Pinterest

LETÖLTHETŐ játékok itt:

Óvodásoknak:

1. GOMBA-Iránylépegető-óvodás-Tanulásdiagnosztika

2. HÁZIKÓ-Iránylépegető-óvodás-Tanulásdiagnosztika

3. CICA-Iránylépegető-óvodás-Tanulásdiagnosztika

4. TEKNŐS-Iránylépegető-óvodás-Tanulásdiagnosztika

Iskolásoknak: (a kisebbek kezdhetik az ovis Iránylépegetővel)

1. VITORLÁSHAJÓ-Iránylépegető-iskolás-Tanulásdiagnosztika

2. KUTYA-Iránylépegető-iskolás-Tanulásdiagnosztika

3. PARIPA-Iránylépegető-iskolás-Tanulásdiagnosztika

4. TEVE-Iránylépegető-iskolás-Tanulásdiagnosztika